Thursday, February 4, 2010

Az utolsó terhelés

A győzelem nagyon összetett dolog! Sok-sok mindentől függ! Először is a felkészüléstől - fizikálisan és mentálisan is. Aztán, hogy a bunyó közben, ebből mit tudunk kihozni és persze, bármilyen jó formában is legyünk, egy hiba, egy rossz mozdulat végzetes lehet, ha az ellenfelünk ki is tudja azt használni és bamm-bamm...

Tegnap este végeztem el az utolsó edzésem Stefiék edzőtermében. Zsák munka volt, az utolsó terhelés. Nem hiszem, hogy le tudnám írni azt az érzést, amikor Stefi tanítványai menetről-menetre hangosan buzdítottak és tapsoltak körülöttem. Az utolsó körökben, Stefi néhány centire az arcomtól üvöltötte a menetekből hátralévő időt és a szakmai instrukciókat, miközben a fáradságom ellenére, olykor, szinte önkívületben vertem a zsákot, hogy megfeleljek, eleget tegyek. Ahogy mindig mondja: „Teljesen természetes, hogy fáradsz! Ez a normális. De tudnunk kell kezelni a fáradságot!" Imádom azt is, ha mosolyogva mondja egy-egy menet után, amikor fetrengek a földön levegőért kapkodva: „Nem érdekel, hogy ilyen fáradt vagy, amíg így dolgozol a zsákon!”
Köszönöm mindenkinek, aki részese volt a felkészülésemnek, akár a szakmai melóban, akár egyéb területen. Őszintén köszönök még olyan apró, de mégis sokat jelentő dolgokat is, mint amikor Balogh Zsolti, vagy Faragó Pisti újra és újra teletöltötték nekem a shaker-üket az izotóniás italukkal miközben edzettem, mert az enyémet néha otthon felejtettem…
Nagyon körülményes volt ez a felkészülés, de hiszek Stefi munkájában és hiszek magamban is, mert úgy gondolom, meg tettem a tőlem telhetőt, megfizettem az árát, hogy győzzek szombaton és itt nem csak a mostani felkészülésemre gondolok, nem csak a felkészülésekre gondolok. Jóllehet, soha sem tudunk eleget tenni. Ha visszatekintek az életem bármely idejére és területére, mindig azt látom, hogy tehettem volna még egy kicsit többet, még egy kicsit jobban, vagy ne adj Isten, sokkal többet és jobban!

De mindennél jobban hiszek a Mahábhárata soraiban és Pándu király szavaiban:

„Ebben a világban a siker záloga a törekvés, a sors azonban felette áll törekvéseinknek. De még a sorsnál is hatalmasabb a Legfelsőbb Úr akarata.”

5 comments:

  1. Tibikem,

    Ezert nem lehet ezt soha feladni. Nincs elet harc nelkul (Randy Couture). Sok erot es kitartast a hetvegere. Lelekben veled leszek.

    T Okui

    ReplyDelete
  2. Hajrá Tibi!
    Rúgd azt a sok szép combost, amikbe beleremegtek a Kazinczy falai!

    ReplyDelete
  3. Büszke vagyok rád:D
    És köszi,hogy ott lehettem!

    ReplyDelete
  4. :-) Köszönöm szépen!
    Thanks Nadine! :-)

    ReplyDelete