浪人ㆍRonin: Tavaszi Péter a WAKO pro Magyar Bajnoka

A debreceni Főnix Csarnokban augusztus 13-án bonyolították le a Fight Code versenysorozat Európai Selejtezőjét. A gála programjában, többek közt egy profi Magyar bajnoki címmérkőzés is helyet kapott a WAKO Szervezet égisze alatt, 73 kilóban, melyért a debreceni Zilai Team versenyzője, Tóth Gábor küzdött a Team WARRIOR-ból feltörekvő, Tavaszi Péter ellen. Noha, a két fighter ringes tapasztalatát össze sem lehet hasonlítani (a hajdúsági javára), Tavaszi Péter egyértelműen menetelt át riválisán.

Peti, hogyan érintett, amikor tudomást szereztél a lehetőségről, hogy első alkalommal léphetsz kötelek közé egy ilyen nagyszabású rendezvényen?

Néhány évvel ezelőtt, a Főnix Csarnok öltözőjében szemtanúja lehettem, ahogy Ernesto Hoost tartotta a rúgópárnát Tibinek, és melegítettek a küzdelemre. Anno, Tibinek szurkolva álmodoztam arról, hogy bárcsak egyszer én is küzdhetnék ezen a rendezvényen és ez, akkor még nagyon távolinak tűnt. Most viszont, valóra vált az álom és ez nagyon lelkesített. Július elején tudtam meg, hogy részt vehetek a debreceni Fight Code gálán, ráadásul a tapasztalt, tehetséges, Tóth Gáborral kell küzdenem a WAKO pro Magyar bajnoki címért. Nagyon örültem, hogy lehetőséget kaptam egy ilyen cím megszerzésére, mert 2009-ben és 2010-ben, csak a WAKO amatőr bajnokság döntőjéig sikerült jutnom, idén pedig, elég kurta-furcsa módon maradtam ki belőle.

Mire fordítottátok a hangsúlyt a felkészülésben?

A szakma állandó tanulása és a különféle képességek fejlesztése mellett, szokás szerint, nagyon sok erőállóképességi edzést végeztem. Az elején még 3 percekre készültem, mert akkor még nem tudtuk biztosra, mennyi lesz a küzdő idő, majd ebből élesítettünk a rövidebb, két perces menetekre. Ez lett volna az első 3 perces bunyóm, de Tibi úgy vélte, minél hosszabb lett volna a küzdő idő, annál inkább nekem kedvezett volna.

Mennyire nyomott a tét, vagy az, hogy először küzdhetsz ilyen gálán?

A gála közeledtével egyre feszültebb voltam, ennyi ember előtt még nem szerepeltem és nem tudtam hogyan fogom tudni ezt kezelni. A bunyó előtt és alatt viszont, a vártnál nyugodtabb és magabiztosabb voltam.

Végül, hogyan érezted magad küzdelem közben?

Az ellenfelem jól küzdött, de egyszer sem éreztem magam hátrányban. A második menettől már átvettem az irányítást, úgy történt minden, ahogy vártuk, ahogy azt Tibi előre bocsátotta. Az utolsó menetben már kicsit kapkodtam es csapkorásztam, de úgy éreztem, hogy enyém a győzelem, ezért kissé elkapott a hév. Tibi szerint, ha picit fegyelmezettebb vagyok, akkor a harmadikban be is lehetett volna fejezni a küzdelmet, de most még ez, így, belefért! Összességében, elégedett vagyok a teljesítményemmel és örülök a győzelmemnek, a nagy halak azonban még váratnak magukra. Addig is, edzek tovább és próbálok fejlődni, mindig egy kicsit jobbat nyújtani, hiszen van tanulni és tapasztalni valóm bőven.

Tibi, a küzdelmet megelőzően mit vártál a tanítványodtól és utólag hogyan értékeled a teljesítményét?

Egy kis túlzással mondhatom, hogy Gabesz, szinte több időt töltött Thaiföldi edzőtáborozással, mint ahány napja Peti elkezdte a tanulást és a célirányos edzésmunkát a Team WARRIOR-ban. Azonban, számomra meglepő, ugyanakkor mindenképp pozitív visszajelzés volt, hogy amíg a bunyóval eltöltött évek és az éles meccs tapasztalatok egyértelműen Gabi mellett szóltak, előzetesen, szinte mindenki egyöntetűen voksolt Petire, akikkel a szakmán belül beszéltem a küzdelemről. Azt hittem, ebben a párosításban egyedül én látom Peti győzelmét, de végül, ezt többen megerősítették és ez a küzdelem is egy újabb bizonyíték volt arra, hogy az elvégzett munka nem csak a tehetséget, de még a tapasztalatot is felül tudja múlni. Én ebben hiszek, és annak ellenére, hogy Gabeszt mindig is az egyik legtehetségesebb 70 kilós versenyzőnek tartottam, nem tudtam elképzelni, hogy versenybe kelhet Peti felkészültségével és képes olyan tempót diktálni, amit Peti ne tudna felvenni, sőt, emelni rajta. Így is lett. Bár, az első menetben még voltak szép, tiszta találatai Gabesznak, Peti fegyelmezett maradt és végig nyomás alatt tartotta őt.

Szóval, elégedett vagy!

Abszolút, sőt, azok után, hogy tavasszal a WAKO amatőr bajnokságán elég méltatlanul kezelték a döntőbe kerülését, most még jobban örülök a győzelmének, hiszen az élet „okos”, és hiszek benne, hogy ha az egyik helyen elvesz, előbb-utóbb egy másikon vissza ad, kiváltképp, ha dolgozunk érte. Peti megérdemelte a győzelmet, de meg kell jegyeznem, nem tudom, hogy a háromból ki lehetett az a gyengén látó bíró, aki Tóth Gabinak adta a meccset.

Gratulálok és további szép sikereket kívánok mindkettőtöknek, különösen a közelgő világbajnoki címmérkőzésedhez!

Köszönjük szépen!