Már huszonegynéhány évesen elkezdett érdekelni a sportpszichológia, de konkrét szakemberrel csak idén április óta van alkalmam dolgozni. Sajnálom, hogy korábban nem volt erre lehetőségem, mert számomra döbbenetes tapasztalást jelent minden alkalommal, jobban, mint ahogy azt addig elképzeltem.
Úgy gondolom, hogy többé-kevésbé minden emberben vannak kialakult pszichológiai gátak, melyek negatívan befolyásolhatják a sportteljesítményt, de ezeket, csak úgy, mint a fizikai képességeket lehet, sőt, kell fejleszteni, hiszen ez alapvetően hozzátartozik egy sportoló felkészítéséhez. Sajnos, igen sok helyen - legalábbis abban a működési területben, melyben én is tevékenykedek - az edzéselméleti és módszertani hiányosságokon túl, erre pláne nem fordítanak időt és energiát, de még csak igény sincs mindezek fontosságának felismerésére és a tanulásra. Ezekből adódóan pedig, a a thai- és kickboxban egyre szaporodó, jelentős versenyzői és edzői múlttal nem rendelkező, önjelölt edzők borzasztó rombolást tudnak végezni még egy ígéretes fiatal versenyzőben is. Nem csoda, hogy évtizedekkel vagyunk lemaradva a nemzetközi elittől...
Persze, erről, vagy ezekről igen csak sokat lehetne írni, vagy beszélgetni és most nem is akarok ebbe belemélyedni, csupán picit érzékeltetni szeretném ez irányú élményeim súlyát.
Tegnap, egy Sportpszichológiai konferencián vettünk részt a TF-en, amely újabb nagyszerű lehetőség volt a tanulásra. Már Dr. Lénárt Ágota elméleti bevezetőjét is tátott szájjal hallgattam, ami után kétszer másfél órás workshopokra (munkaműhelyek) lehetett előzetesen regisztrálni.
A választható témák az alábbiak voltak:
- kommunikáció
- motiváció
- túledzettség
- esetmegbeszélés
- egyéni felkészítés
- csapatfelkészítés
- sportpszichológiai módszerek
- autogén és mentál tréning
- Neuro Lingvisztikus Programozás (NLP)
Délelőttre az autogén és mentál tréninget, délutánra pedig a sportpszichológiai módszereket választottuk, de sajnálom, hogy az NLP-re nem maradt már lehetőség.
Mondanom sem kell, hogy nagyon élveztem ezeket az előadásokat és beszélgetéseket. Lehetőség volt arra is, hogy bárki kérdéseket tegyen fel, melyek közös átbeszélését szintén jó volt hallgatni különféle edző szakemberek közt, ebből is sokat tanulva, mit, hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni, stb. Sőt, olyan relaxációs gyakorlatot is levezetett az egyik előadó, amelyben az volt a feladat, hogy egy korábbi rossz teljesítményből adódó negatív élményt pozitív élménnyel írjunk felül. Persze, mint mindenhol, itt is voltak fura figurák, akiken enyhén szólva jókat derültünk, olykor begörcsölt az állam a röhögéstől, annyira próbáltam visszafogni, hogy ne vegyék ezt észre.
Az elméleti bevezető a TF konferencia termében volt, amely körben az Olimpiai Bajnokok és sportolók fényképeivel, valamint tenyérlenyomataival volt díszitve. Én mindjárt éppen a ’72-es müncheni Olimpia papírsúlyú bajnoka, Gedó Gyuri bácsi mellett találtam magam, akivel volt szerencsém ’95-ben személyesen is jó kapcsolatba kerülni amikor Egerben edzősködött, így hát gyorsan le is fényképeztem az Ausztráliában élő Barátomnak, aki Gyuri bácsi tanítványa volt anno! :-)
A 2008-as pekingi Olimpia utáni interjú Dr. Lénárt Ágotával:
Nincs olyan, hogy magyar lélek
Ajánlott sportpszichológiai oldal:
http://www.sportpszicho.blog.hu
No comments:
Post a Comment